|
|
 | |
|
 | Rose irodalmat tanít a Columbia egyetemen. A diákjai szeretik, a kollégái elismerik. Mégis hiányzik valami fontos az életébõl: a szerelem. Gregory matematikaprofesszor ugyanazon az egyetemen, és végképp elege van a vad, szenvedélyes viszonyokból, ezért apróhírdetés útján akar olyan társat találni, akivel érett, intellektuális, ám szexmentes kapcsolatot teremthet. Rose nõvére, Claire összehozza õket. Szellemileg nagyon izgalmasnak ítélik egymást, és vonzalmukat formabontó házassági szerzõdéssel pecsételik meg, amelybõl számûzik a testiséget. Csakhogy a természet fittyet hány a papírokra. |
|
 | |
|
 | A film egy pitiáner kubai menekült bûnözõ erõszakos karrierjét követi nyomon, aki felgéppuskázza magát a miami kokainbirodalom csúcsára. |
|
 | Richard Frost üzletember és felesége házassága összeomlás elõtt áll. Amikor Richard egy üzleti vacsora alkalmával megismerkedik egy call-girl-lel, Jeannyvel, el akar válni a feleségétõl, Mariától. Férje viszonyára Maria úgy reagál, hogy a hippi Chettel flörtöl. Richard és Maria azonban a félrelépésekben sem találja meg a boldogságot. |
|
 | Egy keleti varázsló különös, bizarr mûsorát a vadnyugaton is bemutatja. |
|
 | |
|
 | Eve White, egy mélyen zavart lelkivilágú ifjú délvidéki háziasszony. Sûrû fejfájástól, gyakori feledékenységtõl szenvedve, rossz közérzettel és feldúlt lelkiállapotban keresi fel pszichiáterét, dr. Luthert. A doktor elõször hétköznapi, egyszerû tanácsokkal látja el és hazaküldi, de amint Eve állapota romlik, Luther a hipnózis segítségével két egymástól eltérõ személyiséget leplez le az asszonyban. A végleges gyógyulához alaposabb vizsgálatra és a férjének erõs támogatására is szüksége van... |
|
 | Dick Avery, a divatfotós új és különleges arcot keres a párizsi divatbemutatóra. Véletlenül veszi észre Jo Stockton-t, aki egy könyvesboltban eladónõ. Jo-t nem érdekli a fotózás, annál inkább szeretne viszont találkozni egy különleges szekta vezetõjével, aki Párizsban él. Dick megígéri, hogy elviszi Jo-t a szekta filozófus vezetõjéhez, ha részt vesz a divatbemutatón. A problémák akkor kezdõdnek, amikor a lány Párizsban valóban találkozik a filozófussal és ez pokollá teszi az egész divatbemutatót... |
|
 | |
|
 | Két ifjút a New York-i East Side-ról betörésnél érnek tetten. Egyikõjüket sikerül elfogni, letartóztatják, de szabadulása után folytatja bûnözõ életmódját. Másikuk elszökik, és lésõbb pap lesz. Az élet úgy hozza, hogy évekkel késõbb útjaik ismét keresztezik egymást. A pap egyházkerületének ifjai eszményképüknek tekintik a szintén erre a vidékre tévedt bûnözõt. Ettõl fogva egyikõjük élete sem megy tovább simán. |
|